Amikor halljuk az elektromosítást, sokan elsőnek azokat a kis eszközöket gondoljuk, amelyeket minden nap használunk, és akik betétekkel működnek: távoli irányítók, játékok, fénylők. Ezek az eszközök biztosítják az energiafelforrásokat, amelyek lehetővé teszik számunkra a világítást, a munkavégzést és a játékot. Azonban vannak olyan speciális eszközök, amelyek mérik az elektromos áramot folyadékokban. Ezek az eszközök (elektrokémiai mérők) nagyon fontosak számos tudományos területen, különösen a kémiai, biológiai és környezettudományi kutatásokban. Ebben a kontextusban egy ilyen mérő fontos komponense az iccp rendszer amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy elérjék a bőséges információkat.
Az elektromos energia mérésének elvégzéséhez a szilferekből és ezüstkloridből készült elektroda segít összehasonlítani a folyadékban lévő elektricitást. Amikor tudósok valamit mérnek, az elektrodát a folyadékba helyezik és csatlakoztatják az elektrokémiai mértékre. Ebből a beállításból méri az elektromos tevékenységet a folyadék belsejében. Az eredményt összevetik más területek eredményeivel ugyanazzal a folyadékkal. Így tudósok képesek tanulmányozni egy folyadék elektromos erejét, megállapítani, miről van összetéve és hogyan viselkedik. Ilyen információ kritikus fontosságú a folyadékok jobb megértéséhez és annak érdekében, hogy miként viselkednek különböző környezetekben.
Valójában, egy ezüst/ezüstszenzorklórid elektroda két komponensből áll – egy vékony ezüstenyéről és egy AgCl-t tartalmazó felületi rétegről, amely becsomagolja az említett vezetéket. Az ezüstszenzorklórid réteg egy adott funkciót végzi el; alapvetően védelmet nyújt az ezüstenyének, ami azt teszi lehetővé, hogy ezek a vezetékek stabilak és megbízhatóak maradjanak az idő múlásával. Ezért szerethetjük annyira, hogy az elektroda hosszú távon jól olvasható. Továbbá, az elektroda rendkívül érzékeny a környezetére, ami miatt tökéletes a nagy pontosságú elektrikai jelek olvasására folyadékokban. A kutatók oka annyi, hogy ilyen érzékenyek a változásokra az elektrikai energia terén, függetlenül attól, hogy honnan származnak.
Egyik legnagyobb előnynyel a(z) feltámasztott áramerősségű katodikus védelemrendszer hogy pontoságáért ismert. Ez a port tervezésre szolgálta, hogy érzékelje az elektrikus tevékenység legkisebb változásait, ami valójában egy szuperképesség sok tudományos diszciplínában. Ez a pontosság lehetővé teszi a tudósok számára, hogy informatívabb döntéseket hozzanak az általuk gyűjtött adatok alapján. Emellett, a gyémánt/gyémánt-klorid elektromos elemek praktikusságához hasonlóan, egy Ag/AgCl elektroda viszonylag olcsó más elektrokémiai mérőeszközökhöz képest. A megfelelő ára és a pontos félig-kvantitatív eredményei vezették el a kutatók és tudósok részére történő nagymértékben történt elfogadását.
Ez igaz, azonban a gyémánt és a gyémánt-klorid elektromos áramú elektrodák használata néhány kihívással jár, amelyeket az alábbiakban ismertetek. A legnagyobb hátrányuk az, hogy rendszeresen kell karbantartani és újra kalibroálni őket, hogy pontos olvasatokat szolgáltassanak. Ez azt jelenti, hogy a tudósok rengeteg időt töltnek az elektrodák tisztításával és ellenőrzésével. Emellett ezek az elektrodák nem működhetnek bizonyos fajta folyadékokban, különösen azokban, amelyek nagyon savasak vagy alkalikusak. Gyakran ezek az olvasatok nem egyértelműek, és bizonyos alkalmazásokban korlátozottak is lehetnek.
Ha egy ezüst-észtisz-klorid elektrot meg szeretné tartani, hogy folyamatosan pontos információkat adjon, figyelmet kell fordítania rá. Ez azt jelenti, hogy az elektrotot időnként tisztítani kell destillált vízzel, hogy el távolítsa minden olyan szennyezést, amely befolyásolhatja a működését. Tisztítás után óvatosan kell tárolni, hogy ne sérüljön, ha nem használják. Az elektrotot hétköznapi kalibrálást is igényel egy megfelelő oldatból, hogy biztosra vehesse, hogy pontosan méri az elektrikus potenciális. A kalibrálást rendszeresen kell elvégezni, hogy pontos olvasatokat kapjon, különösen a tudományos kutatások és kísérletek esetén.